Egy forgalmas és mozgalmas csütörtöki túra után -elvileg- a praktikum, vagy ha úgy tetszik, kényelem védelmében kéne érveket felsoroljunk.

Mi inkább halasztunk, és fentiek helyett aktuálisan izgalmas árlistánkkal (amely a legérdekesebb árakat és -eltéréseket tartalmazza) jelentkezünk, továbbá beszámolunk egy sajátos rekordról, amelynek szemtanúi voltunk. A sajátos csúcsbeállítást abban a budaörsi bevásárló egységben figyelhettük meg, amelyről közlekedési eszközt neveztek el (nem, nem a HÉV).

Igyekszünk igazodni az ígéretünkhöz (két egymást követő nap amúgy is modortalanság nem megtartani a szavunkat), és máris görgetjük az érveket egymás mellé a KÉNYELEM címszó alatt.

Miért is jelent fokozott kényelmet, ha valaki nem maga vásárol, hanem ránk bízza (Elismerjük, ebben a formában ez egy kicsit álnaiv, de –bevalljuk- sose állt tőlünk túl távol némi, még épp vállalható mértékű színpadiasság)?

Hangsúlyozzuk, hogy most csak és kizárólag kényelmi szempontok szerint vizsgálódunk.

Általában tartjuk magunkat az ígéreteinkhez (ahogy egy réges-régi kolléga mondogatta: mindig és mindenben őszinte, egyedül vállalati érdekből kifolyólag kénytelen néha hazudni).

Elkezdtük hát gyűjteni az érveket, és az első a KÉNYELEM lett volna.

Viszont úgy ítéltük meg, hogy észosztás helyett aktualitása inkább a friss és érdekes áraknak volna, úgyhogy szíves engedelmükkel ezeket helyeztük előtérbe. Ha már úgyis sorok közt jártunk-keltünk, meg is akadt a szemünk néhány érdekes különbségen. Alábbiakban ezeket adjuk közre, táblázatos formában.

…kérdezheti joggal az, aki frissen téved a blogra, és nincs kedve visszagörgetni.

E hasábokon már többször és több helyen is próbáltunk  magunk mellett érvelni. Igazából ez az egész bejegyzés-folyam azt a célt szolgálja, hogy a bennünket megkereső ügyféljelöltek innen tájékozódjanak, és céljaik helyességét megerősítve ügyfelekké váljanak.

Időről-időre persze hajlamosak volnánk elbizonytalanodni (hétköznapi dolgot szokatlan módon művelő kis cégekkel az ilyesmi elő szokott fordulni), ha Kedves Ügyfeleink reakcióin nem mérhetnénk le, hogy amit csinálunk, az igenis jó, és ezért nem pofátlanság ellenszolgáltatást kérni.
(Anyagit, mielőtt valaki félreérti…)

De akkor a kis kitérő után vissza az alapkérdéshez: Miért jó ez? 

A korábban már nagy lelkesedéssel beharangozott késélező szolgáltatás örömteli kanyarral elindult a profivá válás rögös útján. Mit is takar mindez?

Egyebek között például azt, hogy hajlandóak voltak időt és energiát fektetni a gondolkodásba  (sokan nem teszik ezt - meg is lehet nézni az eredményeket ill. a hiányukat), és kitaláltak egy -véleményünk szerint- furmányos és hatásos nevet.

Mostantól ők a PengeFutárok…

Időnként megzavarja az ember fejét a túlzott szabadság, melyre kiváló alkalom pl. a hosszú hétvége. Különösen, ha pihenés-dolgozás-pihenés menetrend szerint telik. Első körben a pihenés (strand pénteken) rész remekül eltelt, majd következett a szombati dolgozás.

Itt jött a képbe a fenti zavaró tényező, mellyel e sorok írója a beszerzés gyakorlati megkezdésekor szembesült: sikeresen otthon hagyta a megrendelést tartalmazó listát.

Időről-időre - ismétlés a tudás anyja alapon- újra előhúzzuk a kalapból a korábban már közreadott magyarázatokat. A beszerez.blog.hu ugyanis alapvetően azt a célt szolgálja, hogy tájékoztassuk a bennünket olvasókat célkitűzéseinkről, arról, hogy tulajdonképpen mi ez az egész, és mit miért csinálunk.

Ilyenformán az ismerősnek tűnő szövegek újbóli felbukkanása nem valamilyen fajta paranormális deja-vu közeli élmény. Nagyon is racionális a magyarázat: újra elővesszük, leporoljuk, és sorrendben a lista tetejére biggyesztjük az alapvetéseket.
Írjon blogot a görcs, amikor strandra is lehet menni. 

Hiába ez a munkánk, még mindig meg tudunk döbbenni, amikor egyazon napon, ugyanazt a terméket, két szomszédos áruházban döbbenetes árkülönbséggel találjuk.

Legfrissebb konkrét példánk erre az 1 kg-os kiszerelésű édesnemes fűszerpaprika. Írd és mondd, ugyanaz a termék (tévedés kizárva!) az egyik hipermarketben 1.500 Ft, míg a másikban 2.500.

(Jobb-a-békesség alapon hagyjuk a neveket!)

Érdekes kérdés fogalmazódott meg bennünk a vegyiáruval tömött polcok előtt cirkálva: Vajon miért van az, hogy az eggyel nagyobb (tehát az 1 kilós/literes helyett az 5 kilós/literes) kiszerelés szinte kivétel nélkül kb. 10%-kal DRÁGÁBB, mint a kicsi.

A logika azt sugallaná, hogy ennek épp fordítva kéne lennie, de nem... Talán annyival praktikusabban lehetne kezelni az 5 literes hypót a sima literesnél? Vagy annyival könnyebb a cukrot önteni az 5 kilós zacsiból, mint a normál egykilósból?

Picit lamentálunk (miközben – minden szentnek maga felé hajlik a keze – megpróbálunk magunk mellett érvelni) azon, hogy egy adott étterem egy adott beszerzése milyen volumenben megvalósítható, ill. hol van az a pont, ahol már kimondottan megterhelő a feladat egyetlen személy részére.

Miért is annyira fontos, hogy egy vagy két személy? Bizony, nem másért, mint a pénzért, amit kifizet neki a gazda, miközben a plusz egy fő –gyakorlatilag – nem végez termelő munkát, „csak” a kocsit tologatja bevásárlás közben. Ha már itt tartunk: mihez képest plusz egy fő?

Miért természetes, hogy egy ember egy cégtől (legyen az étterem, öregek otthona vagy könyvelő iroda) rendszeresen beszerezni járjon, a saját munkájának elvégzése kárára?

Nem sokkal lejjebb már szó esett arról, hogy a kiskereskedelmi árakban érzékelhető némi áremelkedés.

Erre jellemző példa az 5 literes mosogatószer, amely „ősidők óta” 449 Ft., majd most hirtelen 499 lett az Auchanban. Az UHT-tej rendszerint 120 Ft. alatt volt literenként, most 129 a legalacsonyabb (általunk látott) ár. (Halk megjegyzés, hogy legnagyobb igyekezetünk ellenére is előfordul időnként, hogy egy adott üzletbe nem jutunk el, ahol esetleg pont 2 Ft-tal olcsóbb egy cikk. Hiába, csak a Mikulás tud egyszerre mindenhol lenni). 

Ezúton is bátorítanánk az összes  bennünket olvasó kedves hölgyet és urat, hogy – amennyiben nem ellenkezik elveikkel – segítsék munkánkat azzal, hogy kérdésekkel, észrevételekkel, ötletekkel gazdagítanak bennünket. Mire is gondolunk pontosan?

Hát arra, hogy ne szégyelljék leírni, ők mit látnának szívesen pl. a rendszeresen jelentkező árösszehasonlító táblázatunkban.

Biztosan megértik, de mi már képtelenek vagyunk elvonatkoztatni, és kívülről szemlélni magunkat és tevékenységünket (azaz nem tudunk önmagunknak tippeket adni arra nézve, hogy vajon milyen termékek vagy –csoportok árai érdekelnék a másik (harmadik, stb.) énünket Önöket).

Újabb kérdések merültek fel ügyfeleink részéről, ezekre alább találják a válaszokat.

Nagyon hálásak vagyunk minden feltett kérdésért (mivel mi már -érthető okokból- unásig ismerjük és képtelenek vagyunk kívülállóként szemlélni a folyamatot). Kérdezzenek a továbbiakban is bátran!

1. Honnan adhatok le megrendelést?

Küldje el emailben a beszerez@beszerez.hu-ra, esetleg tessék bediktálni telefonon. Utóbbi kissé hosszadalmas és több az esély a félreértésre. A szó, ugye, elszáll, pláne telefonon. 

Ugyan a hírek között nem találtunk hitelt érdemlő infót, saját tapasztalataink alapján bizonyos alapvető cikkeket érintő jelentős áremelkedésre gyanakszunk. (Megfigyeléseink, mint már említettük, igazából inkább csak egyfajta melléktermékei munkánknak, és ilyenformán semmiképpen nem tekinthetőek reprezentatívnak.)

Ettől függetlenül nem lehetett nem észrevenni, hogy a tejtermékek és a liszt kb. 10%-kal lettek drágábbak az elmúlt hetekben. (Táblázatunkban ez a liszt esetében nem mutatkozik, mivel csak egy helyen találtunk ilyen olcsón. A tendencia mégis az, hogy az addig 65Ft/kg ár most felment 85-re.)

Alábbiakban felsorolunk néhány, a tevékenységünkkel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdést, természetesen a hozzájuk tartozó megfejtésekkel egyetemben.

Igyekszünk minél többet összeszedni, de mindig van olyan kérdés, amiről elfeledkezünk. Ne habozzanak, tegyék fel nyugodtan valamelyik elérhetőségünkön (pl. : beszerez@beszerez.hu).

1. Tényleg ingyenes?

Tényleg.

Térjünk vissza egy kicsit a pár bejegyzéssel elébb említett késélezés tematikájához.

Akkor felemlegettük, hogy legfrissebb kapcsolatunk eredményeként az élezést, mint szolgáltatást szerezzük be tesszük elérhetővé.

Magánszemélyek (háztartásban fellelhető kések, ollók) és cégek, üzemek, kórházak (szakács- és kutterkések, darálótárcsák, sbeészeti ollók, szikék) számára egyaránt.

Referencia gyanánt pedig legyen elég, hogy az arabok is hozzánk hordják a gyrosos késeiket (azokat a hosszúakat, amivel a husit szelik le a tömbről). Meg egy csomó kórház a szikéket és ollókat.

Pontosan miért is csináljuk ezt az egész beszerzést/bevásárlást? (Tudjuk, esett már korábban szó erről, de a blog sajátsága – a bejegyzések eltűnnek az idő ködében lefelé - miatt a frissen belénk botló érdeklődő joggal érezheti magát alulinformáltnak. Ezen igyekszünk segíteni. Mindenki mástól elnézést az esetleges önismétlésért.)

Egyebek mellett azért, hogy a több kilométernyi, sorok közötti bóklászás megspóroljuk ügyfeleinknek. További érvek lejjebb...

A vasárnap a pihenésé, ez jobb helyeken bizonyára így is van. Mártírkodni mi sem szeretnénk, a hét utolsó napjára eső megrendeléstél általában kategorikusan elzárkózunk.

Azt persze botorság kijelenteni, hogy nem dolgozunk (van, ugye, az a pénz), ráadásul a blogírás amúgy is szórakozás. Viszont nincs mit tennünk, ha az alkalom talál meg bennünket: jelesül (némileg rendhagyó módon) most egy szolgáltatást „szerzünk be”.

Konkrétan a kések, kutterek,(bárdok, darálótárcsák, sőt, sebészeti eszközök) élezéséről lesz szó…

Anélkül, hogy álnaivnak akarnánk tűnni, kénytelenek vagyunk a multik bizonyos árazási technikáin merengeni. (Az nyilván nem mérvadó, hogy a Fogarasi Tecsó Extrává avanzsálása alkalmából 100 Ft a 1,5-es tej literje, ez betudható nyitási beetetésnek.)

Érdekes kérdést vet fel, hogy vajon mitől lesz a derék tót szomszédainktól ide exportált 1,5%-os tej literenként 115 Ft az egyik, aztán 165 a másik héten?

Időközben váratlan formajavulás történt?

Kerülnénk a szerénységnek még a látszatát is, mégis, élünk a gyanúperrel, hogy azért valamit mégse csinálunk annyira rosszul. Ellenkező esetben nem kapnánk ajánlóleveleket a nekünk megrendelést adó cégektől.

Azzal természetesen tisztában vagyunk, hogy az ajánlólevél is sokszor csak egy eszköz, amelyet  cégvezető haverokkal szokás íratni. Mi is gondoltunk ilyesmire, aztán menet közben összejött már néhány frankó, úgyhogy ezt a kis trükköt tisztelettel kihagyjuk.

(a mellékelt ajánlólevelet a Petneházy Huszárcsárda vezetőjétől kaptuk.)

Privát megfigyelés csupán, de valahogy a csütörtöki napot már régóta a hét legforgalmasabb napjának érzem (ellentétben a közhiedelemmel, amely szerint a péntek az). Ebbéli meggyőződésemben sikerült ismét megerősödnöm.

(természetesen közlekedési jellegű megfigyeléseink mellett jut idő néhány érdekes árkülönbségre is, alább…)

Közben innen is üdvözöljük a csövesotthon furgonjának jó képességű sofőrjét, aki szimpatikus módon az egyirányú utca közepén bírt parkolni. Jobbról pont elfértem (szabályosan, de még épp’), de arra azért jutott ideje, hogy beugasson...

Ez a kérdés árajánlatkérésnél merül fel, amikor időről-időre konkrétan árlistát kérnek tőlünk (ezúton is köszönünk minden érdeklődést, alábbiakban a kedves érdeklődők dolgát igyekszünk megkönnyíteni egy kis értelmező magyarázattal).

Fontos megjegyezni, hogy beszerzőként mi azokat az árakat tudjuk biztosítani, amelyek egy adott periódusban az üzletekben elérhetőek. Pontosabban ezek közül a legkedvezőbbeket.

Kérdés: Miért is jó nekem (a cégnek, az étteremnek, stb.), ha kiszervezem (ez a magyar neve az outsourcing-nak, amikor lényegében senki nincs bérlistán a cégben a valós szakmai stábon kívül) a beszerzést?

Válasz: Több okból is jó, ha nem Feri (Józsi, Sanyi, Mari) bácsi jár bevásárolni. A preferenciától függ, hogy kinek mi a legfontosabb. Mi most felsoroljuk az összes indokot (ami eszünkbe jut), a sorrend nem mérvadó. 

Az alapelv minden esetben a következő: az ügyfelünk által megadott üzlet árszintjén SZÁMLÁZUNK. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy az ügyfél annak a bizonyos üzletnek az árait fizeti a kért termékekért, ahová magától is menne. De nem megy.
Mi megyünk, ő otthon (vagy ahol úri gusztusa tartja, ott) ül, és kapja az összeállított csomagot. Időre, amikor óhajtja, a polcra rakva, ahogy kéri. Megspóroljuk neki az időt, megspóroljuk a tolakodást, még egy kis pénzt is spórolunk neki, mert nem fogyaszt az autója (mitől is fogyasztana, be sem indította).
Ami még fontos: esély sincs arra, hogy ügyfelünk elcsábuljon, és megvásároljon olyan cikkeket, amelyeket amúgy nem tervezett (kisgyerekes szülők esetében a gyerek sem fog tudni extra cuccokat kikönyörögni).

Hiába, aki keres, az talál...

Még akkor is, ha igazából nem a szélsőséges különbségekre fókuszál.

Mondhatni, ez egyfajta hozadéka a sorok közti sétálásnak.

Másodlagos felhasználásra mindenesetre közzétesszük a szombati túra eredményeit.