Az alapelv minden esetben a következő: az ügyfelünk által megadott üzlet árszintjén SZÁMLÁZUNK. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy az ügyfél annak a bizonyos üzletnek az árait fizeti a kért termékekért, ahová magától is menne. De nem megy.
Mi megyünk, ő otthon (vagy ahol úri gusztusa tartja, ott) ül, és kapja az összeállított csomagot. Időre, amikor óhajtja, a polcra rakva, ahogy kéri. Megspóroljuk neki az időt, megspóroljuk a tolakodást, még egy kis pénzt is spórolunk neki, mert nem fogyaszt az autója (mitől is fogyasztana, be sem indította).
Ami még fontos: esély sincs arra, hogy ügyfelünk elcsábuljon, és megvásároljon olyan cikkeket, amelyeket amúgy nem tervezett (kisgyerekes szülők esetében a gyerek sem fog tudni extra cuccokat kikönyörögni).

Miközben ügyfelünknek megtakarítunk (időt, energiát, kis pénzt, stb., ld. fent), körbejárjuk a többi üzletet, piacot, hipermarketet. Ott VÁSÁROLUNK, igen, ahol a legolcsóbb.
Egy egyszerű példával: egy kiló burgonya az Intersparban legyen mondjuk 220 forint. Ügyfelünk ott venné, tehát ő 220 forintot fizet majd áruátvételkor a kiló krumpliért. Mi persze megtaláljuk, ahol 168 forint kilója, és a különbözet, jelesül 52 forint a hasznunk.

MIELŐTT bárki elkezd sziszegni: egy közepes megrendelés (20-35 cikk) teljesítése áruházanként legalább nettó 1 óra, és minimum 4 helyre elmegyünk. Ez egy közepes napon 4x1 óra feszült keresgélés ("Hol a t.kömben van ebben a nyomorult Auchan/Tesco/Spar/stb-ben a tengerifű ízű aranyhaltáp?"), árnézegetés, kocsitologatás, árurakosgatás és újra rakosgatás (távolságban minimum 50-80 km, mmint autóval…gyalog áruházanként kb. 1 km, tessék teli kocsit tologatva kipróbálni, nem egyszerű).
Ebben persze nincs benne, amikor valamit elfelejtünk, és vissza kell menni érte, újra százast keresgélni a kocsihoz, újra sorban állni a pénztárakban, újra veszekedni a pénztárossal, hogy "igenis legyen elég, ha egy hypot felteszek a szalagra, minek a többi 4 kartont is?"
Az értékhatárt 20.000 azaz húszezer forintnál húztuk meg. Egyszerű oka van, ennél a nagyságrendnél már megvan az a nagyságrendű árkülönbözet, ami fedezi a költségeinket, továbbá képződik annyi haszon, amiért érdemes csinálni.
Mint látható, NEM webáruház és NEM klasszikus értelemben vett futárszolgálat vagyunk (bár, ha mindenképpen muszáj, az utóbbihoz némileg közelebb állunk). Működésünk alapja, hogy a kapott megbízást teljesítjük, a leadott lista alapján vásárolunk meg termékeket.
A beszerez.blog.hu célja az, hogy ügyfeleink maguk értékelhessék teljesítményünket, hozzászólásaikban leírva és közzétéve tapasztalataikat.
Minden olvasótól elnézést kérünk, ha esetleg helyenként szájbarágós vagy esetleg túlzottan szőrszálhasogató a leírás. Azt szeretnénk, ha lehetőség szerint mindenki számára egyértelműen, félreértésektől mentesen kiderülne, mivel is foglalkozunk.
 

Szerző: beszerző  2010.08.02. 09:27 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://beszerez.blog.hu/api/trackback/id/tr162192602

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása